Mire való a háziszappan?

Csodaszer vagy sem?

A válasz: igen is meg nem is.

Nem szünteti meg a narancsbőr, a ráncokat sem fogja eltüntetni, viszont nagy segítség az ekcéma és más bőrbetegségek kezelésében. Néha a szappan használata önmagában is elég, más esetekben azonban kiegészítésként egyéb kezeléseket is kell alkalmazni.

A hozzáadott egyéb összetevőknek köszönhetően ápoló hatást is kifejt. Tartalmazhat un. Zsírfelesleget, mely különösen jól ápol már mosakodás közben is, valamint gyógynövényeket, azok különböző kivonatait, gyümölcsöket, zöldségeket, kozmetikai agyagokat, illóolajokat stb.

Sokan felteszik a kérdést, hogy jó-jó, de miért jobbak a háziszappanok?

A titok a készítésben rejlik.

A gyárban hatalmas autoklávokban nagy nyomáson, magas hőmérsékleten, vízgőzzel elreagáltatják a zsiradékokat. Ekkor zsírsavak és glicerin keletkezik. Lehűlés után a zsírsavakat elválasztják és nátrium-hidroxiddal (lúg, nátronlúg, marónátron) keverik, így szappanmolekulákat kapnak. A vizet elpárologtatják és a szappant megőrlik, ebből egy kémiailag tiszta szappanforgács lesz. Ezt a szappanforgácsot fogják a kisebb-nagyobb szappanüzemek és sajnos néhány nagyobb, magát natúrszappan készítőnek nevező is felhasználni.

Ezt a forgácsot keverőgépekben összedolgozzák a színezékekkel, illatokkal, tömbbé sajtolják és darabolják. Többnyire nem természetes anyagokat használnak erre a célra, mivel a szintetikus színezék és illatanyag tartósabban megmarad a szappanban, illetve intenzívebb is.

Ha megnézitek a gyártók csomagolásait, alig különböznek az összetételek.

Háziszappan készítése során a pontosan kiszámított mennyiségű zsiradékot és lúgot közvetlenül keverjük, reagáltatjuk egymással, s így a szappanban benne marad a glicerin is, mely a felhasznált olajoktól, zsíroktól függően növényi vagy állati eredetű. Változatosan adalékolható is a szappan, lehet bele tenni különféle folyadékokat, tejet, kecsketejet, gyógyteákat, gyümölcs és zöldségleveket és pépeket, friss és szárított gyógynövényeket, bármit. És nem fogják szárítani senki bőrét, sőt az ekcémás bőrre különösen jótékony hatással van a kecsketejes szappan.

A bounty illata

A kókuszolaj

A kókuszolaj áldásos tulajdonságai régóta ismertek a szépségipar számára. Nem véletlen, hogy a kókuszolaj számtalan szépségápolási cikk (testápoló, szappan, hajpakolás, sampon, stb.) alapanyaga.

A kókuszolajat Délkelet-Ázsiában ősidők óta alkalmazzák csonttörések, ficamok és sebek gyógyítására. A szépségükről híres polinézek mind a mai napig előszeretettel fogyasztják és kenik bőrüket természetes kókuszolajjal sugárzó egészségük, fényes hajuk és puha bőrük megőrzése érdekében. A nyugati samponok megjelenése előtt Indonéziában kókusztejjel mosták hajukat a külsejükre kényes nők. Napjainkban ismét virágzik a természetes szépségápolás – talán nem véletlenül. Így egyre többen nyúlnak vissza az ősi módszerekhez – megkímélve magukat az ipari termékek kémiai adalékanyagaitól…

A kókuszolaj (használjuk még a kókuszvaj, kókuszzsír kifejezést is) egy olyan növényi olaj, mely a kókuszpálma magjának szárított beléből (ez a kopra) készül. Az olajat többféleképpen lehet elkészíteni, így több típusát különítjük el e terméknek:

Szűz kókuszolaj

Szűznek nevezzük a kókuszolajnak azt a típusát, mely nem esett át az úgynevezett RDB folyamaton (ez jelenti a finomítást, színtelenítést, szagtalanítást) és nem is hidrogenizálták, viszont hőkezelésen esett át. Ezt a típust mechanikus úton, préseléssel állítják elő. Illata nagyon kellemes és a kókusz aromáját is lehet érezni rajta, hiszen laurinsav-tartalma igen magas (43,2%) Az olajat 55 ^oC-on nyerik ki a friss kókuszhúsból, mert ezen a hőmérsékleten a leggazdaságosabb és leghatékonyabb az előállítása, mivel a kókuszzsír olvadáspontja igen alacsony, mindössze 24,5 ^oC.

Hidegen sajtolt kókuszolaj

Sokszor a szűz olajat és a hidegen sajtolt olajat szinonimaként használják, de ez nem helyes, hiszen egy lényeges különbség van a két típus között: míg a szűz kókuszolajat hőkezeléssel állítják elő, addig a hidegen sajtolt változat hőkezelésen sem ment keresztül. Ezáltal ez a fajta lesz a kókuszolaj legtisztább formája, hiszen egyedül ez tartalmazza a kókuszdió összes pozitív tulajdonságát és még a szerkezete sem módosult. A hidegen sajtolt olaj áttetsző és íze, illata szintén emlékeztet a kókuszéra.

Finomított kókuszolaj

A finomított kókuszolaj előállítási folyamata a leghosszabb, hiszen a koprából készült, hidegen sajtolt kókuszolajat először magas hőmérsékleten kezelik, majd több fázison végig megy, mire az áruházak polcaira kerül: finomítják, színtelenítik és szagtalanítják. Így elveszti erős aromáját, ennek következtében pedig már kiválóan alkalmas sütéshez és főzéshez, hiszen így nem kap az ételünk semmilyen plusz ízt illetve szagot. Azonban a finomítás során a kókuszolaj nemcsak ízét és színét veszti el, de értékes vitaminokat és aminosavakat is elvonnak belőle.

Ételként elfogyasztva, akár külsőleg alkalmazva a kókuszolaj maga is puhítja a bőrt, lassítja a sejtek öregedését, megszünteti a pattanásokat, a hajat erősebbé, fényesebbé varázsolja, sőt a káros UV-sugaraktól is véd.

A kókuszolaj telített zsírsavjai természetes védőréteget képeznek a bőrön. A természetes olaj antioxidánsai hatástalanítják a káros napsugárzás következtében létrejövő szabadgyököket.

A kókuszolaj telített zsírjai ellenállnak a szabadgyök-képződésnek. A természetes olajban található antioxidánsok gátolják a szabadgyök-képződést, így lassítják az öregedést. Sőt: a kókuszolaj hatásosabb lehet a drága hidratáló krémeknél, amelyek elsősorban vizet tartalmaznak. Ezek a vízalapú krémek rövidtávon ugyan hidratálnak, ám hosszabb távon szárítják és tágítják a bőrt, ezáltal fokozzák az öregedést.

A kókuszolaj a napjainkban kapható leghatásosabb testápoló. A száraz bőrt hidratálja, és gátolja kiszáradását. Ez különösen a téli hónapokban okoz látványos változást. Az olaj repedezett ajkak és sarkak puhává varázslására is kitűnően alkalmas.

A hidegen sajtolt kókuszolaj használható testápolóként, fürdőolajként, ajakápolóként vagy lábápolóként. A talpra kenve nemcsak puhítja a bőrt, hanem a gombás fertőzések ellen is védelmet nyújt.

Eltünteti a pattanásokat, és egészséges sugárzó bőrt eredményez…

A kókuszolaj közepes szénláncú zsírsavjai baktérium-, vírus-, gomba-, és élősködőölő hatásúak. A közepes szénláncú zsírsavak gyakorlatilag szétmarják a kórokozók sejtfalát, így felnyitják az utat az antioxidánsok előtt, amelyek a kórokozókat belülről pusztítják el. Szerencsére a természetes kókuszolaj antioxidánsokban is gazdag. Ezért ha bőrünkre kókuszolajat kenünk, bőrünket is megszabadítjuk a kórokozóktól.

Használd a hidegen sajtolt kókuszolajat arclemosóként, arckrémként, illetve gyógykenőcsként bőrirritációk, rovarcsípések és fertőzések esetén.

A kókuszolaj nagyon gyorsan, azonban nem mélyen szívódik fel a bőrben, ezért még zsíros bőrre is remekül használható, s mivel nem fényérzékeny olaj, s az UV sugaraktól is véd, ezért nyáron is kenheted magadra.

Erősebbé, fényesebbé varázsolja a hajat. A napsugárzás, a hajszárítás, a légkondicionáló berendezések és a környezetszennyezés egyaránt szárítják a hajat és a fejbőrt. Ettől a haj elveszti fényét, és töredezetté válik, a fejbőr pedig korpásodik. A száraz haj gyakran hullani is kezd. A tápanyaghiány (például E-vitamin hiány) gyors őszüléshez és kopaszodáshoz is vezethet. Ezek a problémák mind orvosolhatóak a természetes kókuszolaj használatával.

Ha hajunk a tápanyaghiány miatt problémás, fogyasszunk napi 2–3 alkalommal egy evőkanál kókuszolajat néhány hónapon keresztül.

A kókuszolajat használhatod hajpakolásként is, de akár hajbalzsam helyett is. Balzsamként a törölközőszáraz hajvégekbe masszírozd bele, de nem sokat. Pl. félhosszú hajra bőségesen elég egy kisebb borsószemnyi adag is.

Ne feledd, szobahőmérsékleten a kókuszolaj szilárd, de kézmelegben egy pillanat alatt elolvad.