Tulipán és szív - A szív szimbolikája

Egyszer régen ígértem, hogy fogok írni a szív motívum szimbolikájáról is. Ha lassan is, de megszületett ez az írás is  :)

A különböző szimbólum szótárak kultúrtörténeti adatok alapján a szív motívumot egyértelműen a szerelem szimbolikával hozzák összefüggésbe. A szív a szeretet jelképe, az odaadásé, a megértésé, az örömé a legkülönfélébb kultúrákban. Mi is ekként használjuk napjainkban.

A reneszánsz, és különösen a barokk óta a keresztény művészet hatására rendkívül elterjedt a „Jézus-szíve” kultusz, amely a mély vallásos élmény formájában éli át a misztikus egyesülést a legfőbb isteni lénnyel. A „lángoló szív” eredendően vallásos, de egyben világi jelképe is lett az odaadó szeretetnek, szerelemnek.

Magyarországon mind a római katolikusok, mind a protestánsok használtak szív alakú sírjeleket. E sírjelek jelentéstartalma a 19. században a protestáns bibliai felfogás felé tolódott el, s a szeretet, sőt a világi értelemben vett szerelem egyetemes szimbólumává vált. Ezért a sírjeleket főként házastársak, férjezett nők, korán elhunyt leányok sírhantjain helyezték el. A nép szélesebb rétegeinél, köznemesi és jómódú polgárcsaládoknál a szív alakú sírjelek is ekkortájt terjedtek el. Faragóik főként népi származású kézművesek voltak.

Ha a kereszténységnél korábbi, például az ókori görög-római világ tájaira tekintünk, kiderül, hogy a szív alakú ornamensek eredeti jelentése nagyon is világi volt.

Időszámításunk előtti görög vázákon a fallikus ábrázolások és szatírok társaságában a szív alakú leveleiről felismerhető borostyán ág található. A borostyán burjánzó erejéről ismert, tehát alkalmas volt a szexualitás, a testi szerelem kifejezésére.

A régi görögöknél Erosz emblémája a szív volt, s igen valószínű, hogy az antik borostyánból stilizálódott a szív motívum, mint az örökké újjáéledő élet jelképe.

Az archaikus görög kultúrában létezett egy érdekes, emberfejben végződő és nagy fallosszal kifaragott oszlop (herma), amely a ház ajtaja előtt áll azzal a céllal, hogy védje a házat  és lakóit.

A kalotaszegi kapufélfák heggyel felfelé álló szíveit nézve a „tökös” motívum valódi, gonosz távoltartó szerepére derül fény a görög párhuzamok által, vagyis a nemi szervek ábrázolásának, mint jeleknek, ismert a rontás elleni ereje a hiedelmek szerint.

A hegyével felfelé álló szív, a fallosz paradigmája, alakja a borostyán levelének alakjával egyezik, és nem a valódi szív formájával, beleírható a hegyével felfordított háromszögbe. Az ilyen háromszögről a szimbólumszótárak egyértelműen azt tartják, hogy férfi jelkép.

A több mint száz éves fűrészelt-deszka díszítésekre, a házorom deszkáira a szív, mint gonosz távoltartó fallikus jel már semmiképpen nem tudatosan, hanem a rendszer  tudattalan működésének eredményekénk került fel, az országcímer, a kígyó (szintén a ház védője) és a tulipán mellé.

E tudattalan működés egy szép példája a doroszlói hiedelem, amely a szemmel megvert ló gyógyítását írja le:

„ … a ló sörényit égette, oszt szentült vízbe tette.

Ha lement, és a pohár fenekin szív alakra gyütt ki,

Akkó férfi rontotta meg, ha meg valami más alak,

Akkó meg asszony rontotta meg a lovat.”

forrás: Hoppál Mihály Tulipán és szív című tanulmánya

További szép példákat találunk a tulipán és a szív motívumokra az alábbi blogon:

Csodaszép székelykapuk